Kővágószőlős egyik legjelentősebb műemléke a ma is tekintélyt parancsoló Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom. Legrégebbi része a XIII. századból származó nyugati torony, amelynek több szintjén román kori ikerablakok figyelhetők meg.
A templom mai formáját az 1763 és 1772 között végzett átépítés során nyerte el. A középkori, egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. A nyugati tornyot megmagasították, így érte el mai, 35 méteres magasságát, mögötte pedig nagyméretű, egyhajós templomot emeltek. Az építkezést a birtokos pécsi székeskáptalan végeztette, amelynek Kővágószőlős – elsősorban jelentős szőlőművelésének köszönhetően – fontos birtokközpontja volt.
A templom egyetlen jelentős, napjainkig fennmaradt középkori része a torony alsó fele. Ez az épületrész az 1974 és 1979 között végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.
A déli kapun az „Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512.” felirat olvasható, jelentése: „Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.”
A nyugati bejárat előtt, a gótikus támpillérek között barokk, kosáríves esőfogó épült. Oromzata kétoldalt csigavonalban, volutában végződik, csúcsát kettős kereszt díszíti. Az alatta látható kagylómotívum a jakab-hegyi Szent Jakab-kolostort és a Santiago de Compostelába tartó zarándokok jelvényét, a Szent Jakab-kagylót idézi.

A templom berendezése
A templom késő barokk berendezése különösen értékes. A főoltár XVIII. századi oltárképe Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja; alkotója a bécsi Karl Bachmann. A bal oldali mellékoltár ismeretlen festőtől származó képe Mária Magdolnát ábrázolja, míg a jobb oldali mellékoltáron Kálvária-szoborcsoport látható. Ennek fából faragott keresztje a II. József által feloszlatott jakab-hegyi pálos kolostor templomából került ide.
A keresztút tizennégy stációképét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élő Prokop Péter papfestőtől. A művész készítette a cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét és stációképeit is.
A templomban több értékes középkori kőfaragványt őriznek. Ezek közé tartozik a fehér mészkőből készült gótikus pasztofórium, vagyis szentségház, valamint a déli kapu mellett elhelyezett, helyi vörös homokkőből faragott szenteltvíztartó. A nyugati előcsarnok falán látható kőkereszt ugyancsak a jakab-hegyi pálos kolostorból származik.
A pécsi székesegyház helyreállításakor több barokk berendezési tárgyat is Kővágószőlősre helyeztek át. A szószék 1780 után került ide a székesegyház egykori Corpus Christi-kápolnájából, a gyóntatószékkel, a keresztelőkúttal és a nagyméretű fémcsillárral együtt.
Feltehetően a templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozott az a XVI. század eleji kőfaragvány, amelyre 1772-ben a barokk átépítés emlékét megörökítő feliratot vésték. A faragvány ma a templom előcsarnokában látható.
A tízregiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég alakította ki 1941-ben.
A toronyóra
A templom XVIII. századi átépítésekor a torony négy oldalán kialakították az óra számlapjainak helyét, és az óraszerkezet helyét is kijelölték. A toronyóra megvásárlására azonban akkor nem jutott elegendő pénz, így a négy számlap több mint két évszázadon át hiányzott a toronyról.
A toronyóra ügyét Sándor Tibor kezdeményezte, megvalósításában pedig Csonka Ferenc plébános vállalt meghatározó szerepet. A négy számlapos órát 1994-ben, adományok támogatásával szerelték fel.
A megvalósítást segítő adományozók emlékére a Zsongorkő Baráti Kör 2023. augusztus 20-án emléktáblát helyezett el a templom bejáratánál.
Toronyzene
A kővágószőlősi templom tornyából 2003. szeptember 8. óta mindennap 14 órakor felcsendül a Bányászhimnusz.
A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezésének célja az volt, hogy a mecseki szén- és uránmedence egykori bányásztelepülésein ugyanaz a dallam emlékeztessen a térség bányászmúltjára, a bányászhivatásra és a föld alatt dolgozó elődök áldozatos munkájára.
A 2003. évi bányásznap alkalmából Kővágószőlős mellett Pécsbánya és Pécsszabolcs katolikus templomának tornyából, valamint a komlói városháza tetejéről is felhangzott a „Tisztelet a bányász szaknak” kezdetű Bányászhimnusz.
A toronyzene első része a hajdani műszakkezdésre hívó, a bányászatban nemzetközileg is ismert jel néhány ütemét őrzi. Ezt harangjáték köti össze a Bányászhimnusz dallamával, amely tiszteletadást jelent a bányászelődök és a bányászhivatás előtt.
A templom felújítása és 250 éves jubileuma
A templom újabb felújítása 2022-ben kezdődött meg. A munkálatok során elvégezték az épület statikai megerősítését, a középkori eredetű falak felületvédelmét és a torony helyreállítását.
A felújított templomtornyot 2023. július 2-án, a Sarlós Boldogasszony-napi búcsú alkalmával adták át. Ezen a napon ünnepelték a templom fennállásának 250. évfordulóját is.
A plébániaépület
1721-ben a templomtól keletre még álltak a régi plébániaház romjai, miközben a mai plébánia helyén már elkészült a plébános lakása. A jelenlegi, műemléki védelem alatt álló plébániaépület 1784-ben épült.
A templom és a plébánia közötti gyalogút mellett egy középkori eredetű malomkő látható. A mellette elhelyezett rajz az egykori plébániaház alaprajzát mutatja be.





